A marasmus a fehérje-energia alultápláltság egyik típusa, amelyet nagy fogyás, izom- és általános zsírvesztés jellemez, ami negatívan befolyásolhatja a növekedést.
Ezt a fajta alultápláltságot a szénhidrátok és a zsírok elsődleges hiánya jellemzi, amely a testet arra kényszeríti, hogy fehérjéket fogyasszon az energiatermelés érdekében, ami súlyhoz és izomvesztéshez vezet, ezáltal jellemezve az általános alultápláltságot. Nézze meg, mi a veszélye az alultápláltságnak.
A fehérje-energia alultápláltság gyakori azoknál a 6–24 hónapos gyermekeknél, akik fejletlen országokban élnek, ahol kevés az élelmiszer. A társadalmi-gazdasági tényező mellett a marasmusra hatással lehet a korai elválasztás, a nem megfelelő táplálékfelvétel és a rossz egészségi állapot.
A marasmus jelei és tünetei
A marasmusos gyermekek ilyen típusú alultápláltságra utaló jeleket és tüneteket mutatnak, mint például:
- A bőr alatti zsír hiánya;
- Általános izomvesztés, amely lehetővé teszi például a csontok vizualizálását;
- Keskeny csípő a mellkashoz képest;
- A növekedés változása;
- Súlya jóval az ajánlott életkor alatt;
- Gyengeség;
- Fáradtság;
- Szédülés;
- Állandó éhség;
- Hasmenés és hányás;
- A kortizol fokozott koncentrációja, ami kedélyessé teszi a gyermeket.
A marasmus diagnózisát a klinikai tünetek és tünetek kiértékelésével állapítják meg, emellett laboratóriumi vizsgálatok és egyéb, amelyek lehetővé teszik a diagnózis megerősítését, például BMI, a fej és a kar kerületének mérése és a bőrredők ellenőrzése.
Mi a különbség a marasmus és a Kwashiorkor között?
A marasmushoz hasonlóan a kwashiorkor is egyfajta fehérje-energia alultápláltság, azonban rendkívüli fehérjehiány jellemzi, amely olyan tünetekhez vezet, mint ödéma, száraz bőr, hajhullás, növekedési retardáció, hasi puffadás és hepatomegalia, azaz , megnagyobbodott máj.
Hogyan történik a kezelés
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az alultápláltság, ezen belül a marasmus kezelése szakaszosan történik azzal a céllal, hogy fokozatosan növelje a bevitt kalóriák mennyiségét a bélelváltozások megelőzése érdekében, például:
- Stabilizáció, amelynek során az ételt fokozatosan vezetik be az anyagcsere-változások megfordítása céljából;
- Rehabilitáció, amelynek során a gyermek már stabilabb, és ezért az etetés fokozódik, hogy a testsúly helyreálljon és növekedést stimuláljon;
- Utókövetés, amelynek során a gyermeket időszakosan ellenőrzik a visszaesés megelőzése és a kezelés folyamatosságának biztosítása érdekében.
Ezen túlmenően fontos tájékoztatni a gyermek szülőjét vagy gondviselőjét a kezelés módjáról és a gyermek táplálásának módjáról, emellett jeleznie kell például az esetleges visszaesés jeleit. Tudjon meg többet az alultápláltságról és a kezelés módjáról.