A petefészekrák olyan tüneteit, mint a szabálytalan vérzés, a duzzadt has vagy a hasi fájdalom, nagyon nehéz felismerni, főleg, hogy összetéveszthetők más kevésbé súlyos problémákkal, például vizeletfertőzésekkel vagy hormonális változásokkal.
Így a petefészekrákot jelző változások korai azonosításának legjobb módjai közé tartozik például az esetleges kóros tünetek ismerete, rendszeres nőgyógyász megbeszéléseken való részvétel vagy például megelőző vizsgálatok.
1. Határozza meg a kóros tüneteket
A legtöbb esetben a petefészekrák nem okoz tüneteket, különösen a korai szakaszban. Néhány, a fejlődésével összefüggő tünet azonban lehet a folyamatos hasi fájdalom és a menstruáción kívüli vérzés.
Válassza ki, mit érez, hogy tudja az ilyen típusú rák kialakulásának kockázatát:
- 1. Állandó nyomás vagy fájdalom a hasban, a háton vagy a medence területén Nem Igen
- 2. Duzzadt has vagy teli gyomor érzés Nem Igen
- 3. Hányinger vagy hányás Nem Igen
- 4. Székrekedés vagy hasmenés Nem Igen
- 5. Gyakori fáradtság Nem Igen
- 6. Légszomj érzése Nem Igen
- 7. Gyakori vizelési vágy Nem Igen
- 8. Rendszertelen menstruáció Nem Igen
- 9. Hüvelyi vérzés a menstruációs időszakon kívül Nem Igen
Ezekben az esetekben ajánlatos a lehető leghamarabb konzultálni a nőgyógyásszal a tünetek okának azonosítása és a rák diagnózisának kiküszöbölése vagy megerősítése érdekében.
Amikor a petefészekrákot a korai stádiumban azonosítják, a gyógyulás esélye sokkal nagyobb, ezért fontos, hogy tisztában legyen ezekkel a tünetekkel, különösen akkor, ha 50 évnél idősebb.
2. Rendszeresen látogasson el a nőgyógyászhoz
A nőgyógyászhoz rendszeres, 6 havonta tett látogatás nagyszerű módja annak, hogy a tüneteket kiváltva a petefészkekben felismerjék a rákot, mert ezen konzultációk során az orvos elvégez egy vizsgálatot, úgynevezett kismedencei vizsgálatot, amelynek során tapintja a nő hasát és a petefészkek alakjának és méretének megváltozása.
Így, ha az orvos olyan változásokat talál, amelyek rákra utalhatnak, akkor a diagnózis megerősítésére specifikusabb vizsgálatokat rendelhet el. Ezek a konzultációk amellett, hogy segítenek a petefészekrák korai diagnózisában, segíthetnek például a méh vagy a csövek változásainak azonosításában is.
3. Tegyen megelőző vizsgákat
A megelőző vizsgákat azoknál a nőknél javallják, akiknél nagyobb a rák kialakulásának kockázata, és a nőgyógyász általában akkor is jelzi, ha nincsenek tünetek. Ezek a tesztek általában transzvaginális ultrahang elvégzését foglalják magukban a petefészkek alakjának és összetételének felmérésére, vagy vérvizsgálatot, amely segít kimutatni a CA-125 fehérjét, amely rákos megbetegedésekben megnövekedett fehérje.
Tudjon meg többet erről a vérvizsgálatról: CA-125 vizsga.
Akinek nagyobb a kockázata a petefészekrák kialakulásának
A petefészekrák gyakoribb az 50-70 éves nőknél, azonban bármely életkorban előfordulhat, különösen azoknál a nőknél, akik:
- 35 éves koruk után teherbe estek;
- Hormonális gyógyszereket szedtek, különösen a termékenység növelése érdekében;
- A családban előfordult petefészekrák;
- A kórtörténetében emlőrák van.
Még egy vagy több kockázati tényező esetén is lehetséges, hogy a nőnek nincs rákja.
Petefészekrák szakaszai
A petefészekrák eltávolítását célzó diagnózis és műtét után a nőgyógyász osztályozza a rákot az érintett szervek szerint:
- 1. szakasz: a rák csak az egyik vagy mindkét petefészkében található meg;
- 2. szakasz: a rák átterjedt a medence más részeire
- 3. szakasz: a rák átterjedt a has egyéb szerveire;
- 4. szakasz: A rák a hason kívüli más szervekre is átterjedt.
Minél előrehaladottabb a petefészekrák stádiuma, annál nehezebb lesz a betegség teljes gyógyulását elérni.
Hogyan történik a petefészekrák kezelése
A petefészekrák kezelését általában nőgyógyász irányítja, és a lehető legtöbb érintett sejt eltávolítására irányuló műtéttel kezdődik, ezért a rák típusától és annak súlyosságától függően változik.
Tehát, ha a rák nem terjed át más régiókba, akkor csak az ezen a oldalon levő petefészket és petevezetéket lehet kivonni. Azokban az esetekben azonban, amikor a rák átterjedt a test más területeire, szükség lehet a két petefészek, a méh, a nyirokcsomók és más környező struktúrák eltávolítására, amelyek érintettek lehetnek.
A műtét után sugárterápia és / vagy kemoterápia indikálható a még megmaradt rákos sejtek elpusztítására, és ha még mindig sok rákos sejt van hátra, nehezebb lehet gyógyulást elérni.