Az arthrosis az ízületek kopásából áll, olyan tüneteket okozva, mint az ízületek duzzanata, fájdalma és merevsége, valamint egyes mozdulatok végrehajtásának nehézségei. Az acromioclavicularis arthrosist a kulcscsont és az acromion nevű csont ízületének kopásának nevezik.
Ez az ízületi kopás gyakoribb azoknál a sportolóknál, testépítőknél és munkásoknál, akik sokat használják a karjukat, ami fájdalmat és mozgás nehézséget okozhat.
Általában a kezelés fizikoterápiás foglalkozásokból áll, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedéséből, súlyosabb esetekben pedig műtétre lehet szükség.
Lehetséges okok
Általában az acromic clavicularis arthrosist egy gyulladásos folyamat okozza, amely az ízület túlterhelése miatt következhet be, ami kopáshoz vezet az ízületen, fájdalmat okozva egyes mozgások végrehajtásakor.
Ez a probléma gyakoribb azoknál az embereknél, akik súlyt emelnek, olyan sportolóknál, akik olyan sportokat űznek, amelyekben különféle mozdulatokat szükséges végrehajtani a karjukkal, például úszni vagy teniszezni, és olyan embereknél, akik naponta dolgoznak a karjuk megfeszítésével.
Melyek a jelek és tünetek
Leggyakrabban azok az emberek, akik acromicus clavicularis arthrosisban szenvednek, fájdalmat tapasztalnak ennek az ízületnek a tapintása során, fájdalmat a váll felső részén, vagy amikor a karot elforgatják vagy megemelik a rendszeres napi tevékenységek során.
A betegség diagnózisa fizikai vizsgálatból, röntgenfelvételekből és mágneses rezonancia képalkotásból áll, amelyek lehetővé teszik az ízületek kopásának pontosabb felmérését és az arthrosis következtében esetlegesen bekövetkezett sérülések megfigyelését.
Hogyan történik a kezelés
Az acromio-clavicularis arthrosis nem gyógyítható, de van egy olyan kezelése, amely jelentősen javíthatja a tüneteket, és fizioterápiával, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel végezhető a tünetek javulásáig. Ezenkívül csökkenteni kell az ízület kopását okozó gyakorlatokat, és helyettesíteni kell azokat a gyakorlatokkal, amelyek megerősítik a váll régióját.
Ha a fizikoterápia és az új gyakorlatok nem elegendőek a helyzet javításához, akkor a gyulladás csökkentése érdekében szükség lehet kortikoszteroidokkal történő infiltrációra az ízületben.
Súlyosabb esetekben szükség lehet a váll artroszkópiájának nevezett műtétre. A műtét után a végtagot körülbelül 2-3 hétig rögzíteni kell, és ezen időszak után célszerű rehabilitációs fizioterápiát végezni. Nézze meg, hogyan hajtják végre ezt a műtétet és a kapcsolódó kockázatokat.