A jobb kar fájdalma különféle okok miatt jelentkezhet, amelyek leggyakoribbak a kar szerkezetének ütései vagy sérülései, például rossz testtartás, ismétlődő megterhelés vagy a karon történő alvás következtében például.
A karfájdalom bármely régióban előfordulhat, a válltól a csuklóig, általában olyan területeken, mint az izmok, az inak, az idegek, az ízületek, az erek és a bőr. Csak ritka esetekben jelenthet komolyabb problémát, például neurológiai betegséget vagy akár szívrohamot.
Tehát a fájdalom pontos okának azonosításához orvoshoz kell fordulni. Az orvos kiértékeli a tüneteket, fizikai vizsgálatot végez a régióban, és ha szükséges, vizsgálatokat kér az ok megállapításához és a leghelyesebb kezelés kijelzéséhez.
A jobb kar fájdalmának számos oka van, de a legfontosabbakat alább találja:
1. Megerőltetés
Az edzőterembe járó vagy sportoló embereknél gyakori intenzív kargyakorlás kisebb sérüléseket okozhat a kar izmaiban vagy a váll, a könyök vagy a csukló ízületeiben, amelyek fájdalmat okoznak, amely általában néhány nap pihenés után javul.
Ha az erőfeszítés megismétlődik, különösen azoknál az embereknél, akiknek munkája karjuk mozgatásával jár, például a táblára író tanároknál, gépi dolgozóknál, zenészeknél vagy sportolóknál, lehetséges a munkával kapcsolatos izom-csontrendszeri betegség (WRMSD), más néven ismétlődő stressz Sérülés (RSI).
Mi a teendő: az ilyen típusú sérülések megelőzése érdekében tanácsot kell kérni az orvostól és a gyógytornásztól a mozgások során betartandó helyes testtartásokról, a kar szerkezetének kopásának elkerülése érdekében, és pillanatnyilag akut fájdalom esetén az orvos gyulladáscsökkentő gyógyszert és pihenést jelezhet.
2. íngyulladás
Az íngyulladás az ín gyulladása, egy szövet, amely összeköti az izmot a csonttal, és olyan tüneteket generál, mint lokalizált fájdalom és az izomerő hiánya. Könnyebben felmerülhet olyan embereknél, akik ismétlődő mozdulatokat hajtanak végre a vállukkal vagy a karjukkal, vagy sportolóknál.
Mi a teendő: Az íngyulladás kezeléséhez ajánlott elkerülni az érintett végtaggal végzett bármilyen gyakorlatot, fájdalomcsillapítót vagy gyulladáscsökkentő gyógyszert szedni az orvos jelzése szerint, és elvégezni az ajánlott gyógytorna foglalkozásokat.
3. A carpalis alagút szindróma
A carpalis alagút szindróma a kartól a kézig terjedő ideg összenyomódása miatt következik be, az úgynevezett medián idegnek. Ezt a szindrómát a bizsergés érzése és a tű és tű érzése jellemzi főleg a hüvelykujjon, a mutatóujján vagy a középső ujján.
Ez a fajta szindróma gyakoribb a kezével és csuklójával dolgozó szakembereknél, például gépíróknál, fodrászoknál vagy programozóknál, és a tünetek fokozatosan jelennek meg, sőt fogyatékossá válhatnak.
Mi a teendő: a kezelést az ortopéd vagy a reumatológus irányítja, és magában foglalja a gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazását, a pihenést és a fizikoterápiát.
4. Gyenge keringés
A kar vérkeringésében bekövetkező változások, amelyeket például az erek elzáródása vagy a vénák vagy artériák trombózisa okozhat, fájdalmat vagy bizsergést, nehézséget és az érintett végtag duzzadását okozhatják.
Gyenge vérkeringést kell gyanítani, ha a kezek vége nagyon sápadt vagy lilás, a kar vagy a kéz duzzanata van vagy bizsergő érzés.
Mi a teendő: fel kell keresni egy háziorvost vagy angiológust, aki részletes értékelést végez és olyan vizsgálatokat kér, mint a kar Doppler-ultrahangja. A kezelés az októl függ, és folyadékbevitellel, testmozgással vagy súlyosabb esetekben gyógyszeres kezeléssel járhat a keringés megkönnyítésére.
5. Szívroham
Az akut miokardiális infarktus vagy angina mellkasi fájdalmat okozhat, amely a karba sugárzik, és bár gyakoribb a bal karban, a jobb karba is sugározhat. Az infarktus ezen tünete ritka, de elsősorban időseknél, cukorbetegeknél vagy nőknél fordulhat elő, akiknél gyakrabban jelentkezhetnek atipikus tünetek.
A szívrohamra utaló karfájdalom általában égő vagy összehúzódó érzéssel, mellkasi fájdalommal, légszomjjal, émelygéssel vagy izzadással jár.
Mi a teendő: szívinfarktus gyanúja esetén javasoljuk, hogy menjen az ügyeletre, hogy az orvos kiértékelhesse a tüneteket, és teszteket kérhessen, amelyek megerősíthetik a problémát, vagy nem.