Az LDH, más néven tejsav-dehidrogenáz vagy laktát-dehidrogenáz, egy enzim, amely jelen van a sejtekben a glükóz metabolizmusáért a szervezetben. Ez az enzim több szervben és szövetben megtalálható, ezért emelkedése nem specifikus, és a diagnózis eléréséhez más vizsgálatok is ajánlottak.
Ha megváltozott az LDH eredménye, akkor az orvos egyéb vizsgálatok mellett jelezheti az LDH izoenzimek dózisát, amelynek emelkedése konkrétabb változásokat jelezhet:
- LDH-1 , amely jelen van a szívben, a vörösvértestekben és a vesékben;
- LDH-2 , amely megtalálható a szívben, kisebb mennyiségben és a leukocitákban;
- LDH-3 , amely jelen van a tüdőben;
- LDH-4 , amely a placentában és a hasnyálmirigyben található;
- LDH-5 , amely a májban és a vázizmokban található meg.
A laktát-dehidrogenáz normál értékei a laboratórium szerint változhatnak, felnőtteknél ez általában 120 és 246 NE / l között van.
Mire való a vizsga
Az LDH tesztet az orvos elrendelheti rutinvizsgálatként, más laboratóriumi vizsgálatokkal együtt. Ezt a tesztet azonban főleg szívproblémák, kreatinofoszfokinázzal (CK) és troponinnal történő együttes vizsgálata, illetve májelváltozások esetén javasoljuk, valamint a TGO / AST (oxalacetikus transzamináz / aszpartát-amino-transzferáz), TGP adagolását. / ALT (glutamikus piruvális transzamináz / alanin-amino-transzferáz) és GGT (gamma-glutamil-transzferáz). Ismerjen meg más, a májat értékelő vizsgálatokat.
A vizsga letételéhez legtöbbször nem szükséges gyors vagy bármilyen más típusú előkészítés, azonban egyes laboratóriumok szerint szükséges, hogy az illető legalább 4 órás gyors legyen. Ezért a vizsga elvégzése előtt fontos tájékoztatni a laboratóriumot a megfelelő eljárásról, a gyógyszerek használatának tájékoztatása mellett.
Mit jelent a magas LDH
Az LDH növekedése általában a szervek vagy szövetek károsodására utal. A sejtkárosodás következményeként a sejtekben található LDH felszabadul és kering a véráramban, és koncentrációját vérvizsgálattal értékelik. A fő helyzetek, amelyekben az LDH növekedése látható, a következők:
- Megaloblasztos vérszegénység;
- Carcinoma;
- Szeptikus sokk;
- Szívroham;
- Hemolitikus anémia;
- Leukémia;
- Mononukleózis;
- Májgyulladás;
- Obstruktív sárgaság;
- Cirrózis.
Bizonyos helyzetek megnövelhetik az LDH szintjét, és nem jelzik a betegséget, különösen, ha más kért laboratóriumi paraméterek normálisak. Néhány olyan állapot, amely megváltoztathatja a vér LDH szintjét, intenzív fizikai aktivitás, egyes gyógyszerek alkalmazása és terhesség.
Mi lehet alacsony LDH?
A tejsav-dehidrogenáz mennyiségének csökkenése a vérben általában nem okoz aggodalmat, és nem kapcsolódik a betegséghez, és nem indokolja a vizsgálatot. Bizonyos esetekben az LDH csökkenése összefüggésben lehet a C-vitamin feleslegével, és ajánlható a személy étkezési szokásainak megváltoztatása.