A méhnyakráknak általában nincsenek korai tünetei, és a legtöbb esetet a Pap-teszt során vagy csak a rák előrehaladottabb szakaszában azonosítják. Így a méhnyakrák tüneteinek ismerete mellett a legfontosabb az, hogy gyakran forduljon a nőgyógyászhoz a pap-kenet elvégzése érdekében, és indokolt esetben a korai kezelés megkezdése.
Ha azonban tüneteket okoz, a méhnyakrák olyan jeleket okozhat, mint:
- Hüvelyi vérzés nyilvánvaló ok nélkül és menstruáció nélkül;
- Megváltozott hüvelyváladék , például rossz szagú vagy barna színű;
- Állandó hasi vagy kismedencei fájdalom , amely súlyosbodhat a fürdőszoba használatakor vagy intim érintkezés során;
- Nyomásérzet a has alján;
- Sürgetni, hogy gyakrabban vizeljen , akár éjszaka is;
- Gyors fogyás fogyókúra nélkül.
A legsúlyosabb esetekben, amikor a nőnek előrehaladott méhnyakrákja van, a tünetek más tünetekként is megjelenhetnek, például túlzott fáradtság, fájdalom és duzzanat a lábakban, valamint akaratlan vizelet- vagy ürülékvesztés.
Ezeket a jeleket és tüneteket egyéb problémák is okozhatják, például kandidózis vagy hüvelyfertőzés, és nem lehetnek összefüggésben a rákkal, ezért a helyes diagnózis felállítása érdekében tanácsos konzultálni a nőgyógyásszal. Ellenőrizzen 7 olyan jelet, amelyek a méh egyéb problémáira utalhatnak.
Mi a teendő gyanú esetén
Ha ezek közül a tünetek közül egynél több jelenik meg, tanácsos felkeresni a nőgyógyászt, hogy végezzen diagnosztikai vizsgálatokat, például pap-kenetet vagy kolposzkópiát a méhszövet biopsziájával , és felmérje, vannak-e rákos sejtek. Tudjon meg többet ezekről a vizsgákról.
A Pap-tesztet minden évben 3 egymást követő évben el kell végezni. Ha nincs változás, a vizsgát csak 3 évente szabad elvégezni.
Akit leginkább fenyeget a rák
A méhrák gyakoribb azoknál a nőknél, akiknél:
- Nemi úton terjedő betegségek, például chlamydia vagy gonorrhoea;
- HPV-fertőzés;
- Több szexuális partner.
Ezen túlmenően azoknál a nőknél, akik hosszú évekig használják az orális fogamzásgátlókat, nagyobb a rák kockázata, és minél hosszabb ideig használják, annál nagyobb a rák kockázata.
Hogyan történik a kezelés
Szinte mindig a méhrák kezelése konizációval, brachyterápiával vagy sugárterápiával végezhető, de ha ezek a megközelítések nem elegendőek a betegség gyógyításához, és ha a nő már nem akar gyermeket vállalni, akkor műtét alkalmazható a méh, megakadályozva a betegség súlyosbodását.
Nézze meg, mi történik a méheltávolító műtét után.