Anális tályog: mi ez, mi okozza és hogyan kell kezelni

Az anális, a perianalis vagy az anorectalis tályog a gengyel teli üreg kialakulása a végbélnyílás körüli bőrben, amely olyan tüneteket okozhat, mint a fájdalom, különösen evakuáláskor vagy ülve, fájdalmas csomó megjelenése a végbél területén, vérzés vagy a sárgás váladék megszüntetése.

Általában a tályog akkor alakul ki, amikor a baktériumok megfertőzik a régiót és intenzív gyulladást okoznak, genny felhalmozódásával. A kezelést a sebész végzi, megköveteli a tályog elvezetését és bizonyos esetekben néhány napig antibiotikumokat. 

Mi az anális tályog, a fő okok és a kezelés módja

Mi az oka

A perianális tályogot a végbélnyílás és a perineum régió bőrének bakteriális fertőzése okozza, általában az anális régióban nyálkát termelő mirigyek elzáródása miatt, megkönnyítve a baktériumok telepítését. Néhány olyan körülmény, amely veszélyt jelent a tályogképződésre:

  • Gyulladásos bélbetegség, például Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás;
  • Szupratív hidradenitis;
  • A végbél fertőzései, például amoebiasis, venerális lymphogranuloma, tuberkulózis vagy rektális schistosomiasis;
  • Anális repedés;
  • Anorektális rák;
  • Csökkent immunitás;
  • Műtéten esett át az anorectalis régióban, például hemorrhoidectomia, episiotomia vagy prosztatectomia. 

Ezek az állapotok általában gyulladást okoznak a végbél és a végbélnyílás szövetében, elősegítve a baktériumok felhalmozódását és a genny kialakulását. Jobban megértse a proctitis okait, tüneteit és kezelését.

Fő tünetek

A perianális tályog fő tünete a végbélnyílás és a perineum régió fájdalma, különösen evakuáláskor vagy ülve, de amely a sérülés súlyosbodásával állandóvá válhat. Az evakuálás során ellenőrizze a fájdalom egyéb fő okait is.

Ha a tályog helye külsőbb, fájdalmas, forró, vöröses csomó is látható a végbél területén. Bizonyos esetekben vérzés és láz lehet. A tályog felszakadásakor a gennyes váladék kiszabadulhat, ezáltal csökkentve a bőrre nehezedő nyomást és a fájdalmat.

Az anális tályog diagnosztizálását az általános sebész vagy koloproktológus végzi a régió elemzésével és olyan vizsgálatokkal, mint az anoszkópia, ultrahang, számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia, amelyek meghatározzák az elváltozás méretét és mélységét. A vérvizsgálatok, például a teljes vérkép, segíthetnek a fertőzés súlyosságának felmérésében.

Hogyan történik a kezelés

A végbéltályog kezelését annak elvezetésével, az általános sebész vagy koloproktológus végzi a lehető leghamarabb, mivel a tályog tartóssága növeli az általános fertőzés kockázatát. 

A tályog méretétől és helyétől függően a vízelvezetési műtét helyi érzéstelenítéssel vagy erősebbekkel, például gerincvelővel vagy epidurálisan végezhető. Nagy tályogok esetén szükség lehet arra, hogy néhány napig lefolyót hagyjon a helyszínen.

A sipoly kezelésére az orvos kivághat vagy anyagot helyezhet a gyógyulás serkentésére és az út lezárására. Ezenkívül antibiotikumok is jelezhetők, ha a tályog nagy és nagy gyulladásos területtel rendelkezik, vagy ha a beteg általános fertőzés kockázatát hordozza magában, például cukorbetegség, sérült immunitás vagy elhízás esetén.

Műtét utáni ellátás

A műtét után az orvos gyulladáscsökkentő hatása miatt pihenést, fájdalomcsillapítók és ülőfürdők használatát javasolhatja meleg vízzel.

Az orvos 1-2 hét múlva ütemezi az átértékeléseket, figyelemmel kíséri a gyógyulást és azonosítja, hogy van-e fistulára utaló váladék elvezetése. Bizonyos esetekben a tályog visszatérhet, különösen akkor, ha a kezdeti kezelést nem helyesen végezték, vagy ha van olyan betegség, amely a hely gyulladását okozza és megkönnyíti az elváltozás kialakulását.

Lehetséges szövődmények

Nagyon gyakori, hogy a tályogból egy anális sipoly keletkezik, amely egy két régiót összekötő út kialakulása, amely felmerülhet például a végbélnyílás és a hüvely, a méh, a húgyúti vagy a bél egyéb részei között. Tudja meg, mi az anális sipoly és hogyan kell kezelni.

Ezen túlmenően az anális tályog további szövődményei lehetnek az anális záróizom érintettsége, amely széklet inkontinenciát okoz, vagy nekrotizáló fertőzés, amikor a baktériumok eljutnak a szomszédos szövetekbe, például a bőrbe, az izmokba és a zsírba.

Ezenkívül, ha a kezelést nem megfelelően végzik, akkor lehetséges, hogy a baktériumok eljutnak a véráramba, általános fertőzést okozva, ami akár halálhoz is vezethet.